Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egészség az Asztrológia tükrében

                                     Asztrológia az egészség összefüggésében

Nincs betegség, csak analógiák. Akkor sem létezik, ha mi megbetegszünk, akkor, sem ha mi vagy mások belehalnak, akár a legközelebbi hozzátartozóink. Nincs betegség, csak analógiák léteznek, amiket nekünk meg kell tanulni alkalmazni. Mit jelent, amikor valaki beteg és mennyire más az a tudatállapot, amikor valaki egy betegségen keresztül nézi a világot, vagy ha beteg ember van körülötte. El kell jutnia addig, hogy felismerjük, hogy mi, miért van és felismerni azt, hogy nem negatív analógiák azok, amelyek a betegség képében megjelennek.

A hétköznapokban is gyakran előfordul és felismerhető, ha egy ember nem tud mit kezdeni azzal a problémával, amivel találkozik, a betegség megkönnyíti a döntését. Megkönnyíti azokat a helyzeteket, amiben él. A sors mindig a legkönnyebb élethelyzetet teremti meg, ez igaz a betegségre is. Egy betegséget megélni könnyebb, mint a betegség által jelzett problémát megoldani. Ha te azt mondod, hogy én ne legyek beteg, akkor azt mondod ki, hogy képes vagyok a nehezebbet is megtenni. Emiatt ne vedd el a betegtől a betegségét, ha ő nem tud másik megoldást találni, ne keltsek benne bűntudatot. Inkább próbáld meg azokat a gondolatokat, érzéseket elfogadtatni vele, amit a betegség mutat. Vannak bizonyos szituációk, amikor nem tudod, nem szabad tőle elvenni.

                       A horoszkópok javíthatják az emberek egészségét, és közérzetét?

Igen. A horoszkópok javítják az emberek közérzetét a placebo-hatásként ismert pszichológiai hatás miatt. A placebo hatás az, amikor a haszontalan módszerbe vetett hit valóban jobban érzi magát. Maga a hit, és nem a módszer okozza a javulást. A placebo hatást tudományosan igazolták. Ha tíz betegnek csak vizet tartalmazó tablettát adsz, de azt mondod nekik, hogy ez egy erős új gyógyszer, ami segíteni fog rajtuk, majd tíz beteg nem veszi be a tablettákat, akkor idővel a tablettát szedő betegek egészségi állapota jobb lesz.

 A placebo-hatás miatt egy új gyógyszerről nem csak azt kell bizonyítani, hogy a betegek jobban érzik magukat. Bizonyítani kell, hogy jobban teljesít, mint a placebo. A pontos orvosi kísérletekben a kontrollcsoport nem kezeletlen betegek gyűjteménye. Inkább a kontrollcsoport a placebót kapó betegek csoportja. A placebo hatás az asztrológiában működő mechanizmus. Sokan hisznek az asztrológiában. Amikor elolvassák a horoszkópjukat és követik a tanácsait, jobban érzik magukat. De maga a hit és nem az asztrológia az, amitől jobban érzik magukat.

 Számos áltudományos kezelés a kristálygyógyítástól a homeopátiáig segíti az embereket a placebo-hatáson keresztül. Ha hiszel egy olyan kezelésben, amely valójában nem tesz semmit, az segíthet, de még jobb, ha hiszel egy olyan kezelésben, amelyik nem segít. Ha ragaszkodunk a tudományosan bizonyított kezelésekhez, akkor a hit előnyeit élvezhetjük, és a kezelés hatásának előnyei.

 Például ahelyett, hogy minden reggel elolvasnád a horoszkópodat, menj el sétálni. A testmozgás bizonyítottan jót tesz a testnek és a léleknek, és a hatásába vetett hit is segít.

Ha valakinek vastagbél problémája van, és ez a vastagbél probléma a magányhoz kapcsolódik, mert ez pl. az egyik analógiája, de ő nem tudja ezt megváltoztatni, akkor, ha nem lenne ez a betegség, akkor nem élhetne, mert nem tudja megoldani a magányát. Nincs családja, nincs gyereke, nincs hozzátartozója, nem képes megoldani. Javasolhatjuk, hogy próbálja meg nyugdíjas otthonban, de ő nem akarja, akkor a betegség jó megoldás. Akkor segíteni kell benne, hogy ezt a betegséget valahogy el tudja fogadni. Ugyan olyan jó a betegség elfogadása, mint a probléma megoldása.

A kettő között nincs minőségi különbség. Ha te el tudod fogadtatni a beteggel, hogy elfogadja a betegségét, mint nem ártó analógiát, akkor elérted azt, amit a gyógyulással érnél el. Ez nagyon nehéz, főleg akkor, ha olyan betegségről beszélünk, ami csak meghatározott ideig tarthat. Ilyenkor még nehezebb elfogadni. Amikor egy aidsessel akarja elfogadtatni az Aidst, amikor behatárolt az idő, ezt sokkal nehezebb elfogadni, mintha valakivel az ekcémáját akarod elfogadtatni. Hogy képes vagy-e elfogadni, megérteni, az attól függ, hogy a betegséget milyen szinten éled és a betegség milyen szintet hoz be az életedbe.

                         Teljesen mindegy, hogy milyen analógia, akkor is 3 szint.

Mindenki hallott már olyan gyógyulásról, melyet az akaraterő csodája tett lehetővé.

Egyes becslések szerint testi panaszaink hetven százaléka lelki okokra vezethető vissza. Például aki dühét, gyűlöletét nem tudja kiadni magából, azaz lenyeli a mérgét, egy bizonyos idő után gyomorpanaszokat észlel, de számolhat nyálkahártya-gyulladással vagy gyomorfekéllyel is.

Gyulladásos folyamatokról van szó. Az orvostudomány antibiotikumokkal és oltásokkal gyógyítja. Aki konfliktusait nem hajlandó a tudat szintjén kihordani, feldolgozni s végül valamiféle megoldást találni rájuk, annál a konfliktusok a testiség szintjére csúsznak, s gyulladások formájában hívják fel magukra a figyelmet.

Fertőzés:

Minden fertőzés anyagivá vált konfliktus.

Azaz összeütközés, amelyet (minden fájdalmával, s veszélyével) a psziché szintjén elkerülünk, kényszerűen megjelenik a testben, s elégtételt kér: ez a gyulladás. A gyulladás konfliktus az anyag szintjén.

Láz esetén az anyagcsere láz fokonként megduplázódik. Krónikussá váló betegség képe: ha egyik félnek sem sikerül a konfliktust megfelelő módon megoldania, kompromisszum jön létre a kórokozó és a védelmi erők között: a kórokozó a testben marad, ám győzelem (azaz halál) nélkül, ugyanakkor a test sem győzedelmeskedik a kórokozó felett. Tünetileg ez a Limához és granulociták, valamint az antitestek megnövekedett számában, a normálisnál magasabb vérsüllyedésben és enyhe lázban mutatkozik meg. A krónikussá válás folyamatának pszichés területén a tartós konfliktus felel meg. Beleragadunk konfliktusokba, és sem bátorságunk, sem erőnk nincs a döntéshez.

Minden döntés felszabadító.

Az emberi lét a tudatban székel, s a testben tükröződik. Attól, hogy szakadatlanul fényesítjük a tükröt, még nem változik meg a benne tükrözött. A test nem az a terület, ahol bármely probléma megoldható lenne.

Aki hajlamos a gyulladásra, megpróbálja elkerülni a konfliktusokat. Fertőzéses megbetegedés esetén a következő kérdéseket tegyük fel magunknak:

1. Melyek azok a konfliktusok, amelyeket nem látok saját életemben?

2. Melyik az a probléma, amely elől kitérek?

3. Melyik az a konfliktus, amelyet nem vallok be magamnak?

Ahhoz, hogy a konfliktus témáját megtaláljuk, figyelembe kell vennünk az érintett szerv vagy testrész szimbolikáját.

Allergia:

Az elhárítás mindazon lelki mechanizmusok összege, amelyek megakadályoznak bennünket abban, hogy tökéletesek legyünk. Elméletileg könnyű megfogalmazni, milyen is a megvilágosodáshoz vezető út: Minden, ami van, jó. Érts egyet mindennel, ami létezik - s egy leszel mindazzal, ami létezik. Ez a szeretet útja. Az allergia egy általunk ellenségesnek tartott anyagra adott túlzott reakció. Az allergiásnak problémája van a saját agresszivitással, mert nem tudja megélni, többnyire fel sem ismeri. Az allergia esetén az agresszió a tudatból a testbe menekül, s ott tombolja ki magát: szíve vágya szerint védekezik, támad, harcol és győzedelmeskedik. Hogy eme örömteli foglalatosság ellenség hiányában ne érjen véget túl hamar, a legártatlanabb tárgyakat ellenségévé teszi: virágport, macska- vagy lószőrt, port, mosószert, füstöt, epret, kutyát vagy paradicsomot. Ismeretes, milyen szoros a kapcsolat az agresszivitás és a félelem között. Ha pontosabban megfigyeljük a kitüntetett allergént, többnyire hamar világossá válik számunkra, mely életterületek azok, amelyek az allergiásban olyan nagy szorongást keltenek, hogy szimbolikus reprezentánsai ellen ilyen szenvedélyesen küzd.

A háziállatok szőre (macskaszőr) becézgetés, lágy és simogatható, simulékony, szerelem szimbóluma szexuális vonatkozással virágpor megtermékenyítés- és termékenység szimbólum. Mind az állati szőr, mind a virágpor, mint allergén arra mutat rá, milyen szorongással terhelt a „szerelem”, „szexualitás”, „ösztön”, „termékenység” témája, s mint ilyen, agresszívan elhárítjuk, azaz nem bocsátjuk be magunkba. Hasonló a piszkostól, mocskostól, tisztátalantól való szorongás is, ami a napallergiában jelenik meg. Amennyire kerüli az allergiás az allergéneket, ugyanúgy igyekszik kerülni az allergéneknek megfelelő életterületeket, s ebben az orvostudomány és a környező világ megértéssel siet segítségére. A beteg hatalmi törekvéseinek semmi sem szab határt: a háziállatokat eltávolítják, senki nem dohányozhat környezetében stb.

Az allergiás csak akkor gyógyulhat meg, ha megtanulja, hogyan kell tudatosan szembenézni az általa került és elhárított életterületekkel, és sikerül ezeket tudatába teljes egészében beereszteni, asszimilálni.

1. Miért nem viseli el a tudatom az agressziómat, miért kényszeríti a testembe?

2. Mely életterületek azok, amelyektől annyira szorongok, hogy elkerülöm őket?

3. Mely témákat jelzik allergénjeim?

   Szexualitás, ösztön, agresszió, megtermékenyítés, piszok - mint az élet sötét oldalához tartozó dolgok.

4. Milyen mértékben használom fel az allergiámat környezetem manipuláns ára?

5. Hogyan állok a szeretettel, képes vagyok-e a kibocsátására?

Légzés:

A légzés ritmikus történés.

Belégzés=feszültség, kilégzés=ellazulás. A légzés a felvétel és a leadás, az elvétel és az adás polaritását öleli magába. A belélegzett levegő mindnyájunkat összefog, ha akarjuk, ha nem. A légzés így összefügg az „érintkezéssel”, a „kapcsolattal”. Tüdőnk belső felülete kb.70m2, bőrfelületek ezzel szemben csak 2,5-3 m2. A tüdő a legnagyobb érintkezési szervünk. Mind az asztma, mind a bőrkiütés ugyanazt a problémát fejezi ki: a kontaktus, az érintés, a kapcsolat problémáját.

Ha ellenérzésünk van azzal kapcsolatban, hogy a légzés útján mindenkivel kontaktusba kerül, ez a kilégzés során görcsben manifesztálódhat, s az asztmánál ezt meg is teszi. Ha valaki nehezen kap levegőt gyakran az első, önállóságba, szabadságba vezető útjától való szorongása mutatkozik meg. Légszomj, mely különösen szűk térben támad ránk, szintén a szabadság, a szabad tér utáni szomj kifejeződése.

A légzés az élet asszimilációja.

1. Mi fojtja belém a levegőt?

2.Mi az, amibe bele akarok, fullad? A párkapcsolatom nem működik, nem találok munkát, stb.

3. Mit nem akarok befogadni?

4. Mit nem akarok odaadni? A szeretetem, vagy az anyagi dolgok?

5. Mivel nem akarok kontaktusba lépni?

6. Vajon félek-e attól, hogy a szabadság új formája felé lépéseket tegyek?

Tüdő asztma

Az asztma rohamot a páciens az életét fenyegető fuldoklás ként éli meg, levegő után kapkod, zihálva lélegzik, s különösen a kilégzés fojtogató.

Az asztmatikus túl sokat akar kapni. Tüdejét teleszívja - s a túlzottan felfújt tüdő a kilégzésnél görcsbe rándul. A kapás adás nélkül szó szerint fuldoklás hoz vezet.

Annyit kapunk, amennyit adunk!

Bárcsak megértenénk, hogy bőséggel van mindenből és mindenki számára. Ha hiányzik valami, annak, azaz oka, hogy magunk vágtuk el magunkat attól a valamitől. Az asztmatikus a környező világ legártalmatlanabb anyagait éli meg életveszélyes ként, s azonnal becsukódik. Az asztma többnyire szorosan összekapcsolódik valamilyen allergiával. Az asztmatikus egyre inkább bezárkózik, s elkülönülése csúcspontja saját halála. A halál végső lehetőséget jelent az élet elől bezárkózására, becsukódásra, begubózásra. Az asztmatikusban erős a dominanciaigény, de ezt sosem vallja be magának, ezért a testébe tolja át, ahol is ez az igény az asztmatikus „felfújtságban” lép ismét szintjére.

Az asztmatikus pöffeszkedés ében jó adag agresszió is rejlik. Az agresszív megnyilvánulások a test szintjén regenerálódik, köhögésként, köpetként jelennek meg. Az asztmatikus olyan ember, aki szeretetre vágyik - azt akarja, hogy szeressék, ezért is lélegzik be oly sokat. De nem tud szeretetet adni - így akadályozott a kilégzésben.

1. Melyek azok az életterületek, ahol csupán kapni akarok, adni nem?

2. Képes vagyok-e arra, hogy saját agressziómat bevalljam magamnak, s milyen lehetőségeim vannak agresszió kinyilvánítására?

3. Hogyan állok a dominancia-kiszolgáltatottság konfliktusához?

4. Mely életterületeket értékelek le és hárítok el?

    Mely életterületeket kerülök el, melyeket tartok mocskosnak, alacsonyrendűnek, nemtelennek?

Megfázás és influenzás affekciók:

Mind az influenza, mind a megfázás akut gyulladásos folyamat, amely konfliktus feldolgozást fejez ki. A nátha mindég "krízis szituációkban" lép fel, amikor is elegünk van valamiből. A krízisszituáció, azokat a gyakori, nem szenzációs, ám a psziché számára mégis fontos mindennapi helyzeteket értjük, amelyek túlterheltség érzést keltenek bennünk, s amikor legitim okot keresünk, hogy kissé visszahúzódó hassunk, a szituáció ugyanis túl sokat követel tőlünk. Kaparós torkunk a beszédet, mint kommunikációs eszközt a minimumra redukálja, vitákra, szembesülésere, semmi esetre sem vagyunk alkalmasak. Az ugató köhögés fenyegető hangjai igen kifejezően jelzik, hogy kommunikációs kedvünk legfeljebb arra korlátozódik, hogy valakire ugassunk. Ilyenkor a megduzzadt mandula miatt (ami ugye a testünk egyik legfontosabb védőszerve) nem vagyunk képesek mindent lenyelni. A nyelés a befogadás, az akceptálás aktusa. E problémák jó részétől gennyes váladék formájában próbálunk megszabadulni, s ez minél inkább sikerül, annál inkább megkönnyebbülünk. Így végül minden megfázás mozgásba hoz valamit, s fejlődésünkben egy kis előrelépést jelent.

A krízisből test és lélek egyaránt megerősödve kerül ki.

Emésztés

Az emésztés során a légzéshez nagyon hasonlatos dolog történik. A légzés felett a levegő eleme uralkodik, az emésztés a földhöz tartozik, materiálisabb. Sok mindent elárul azoknak a tápanyagoknak és ételeknek a listája, amelyeket egy ember előnyben részesít, illetve elutasít. Az éhség a bírni akarás, a kapni akarás szimbóluma, egyfajta vágyódás kifejezése. Ha valaki szeretetre éhes anélkül, hogy éhségét adekvát módon csillapítaná valaki, ez édességek iránti éhségként fog testében megjelenni.

A szeretet és az édesség szorosan összetartozik. Aki nassol, szeretetre, elismerésre vágyik. Sokat gondolkodó, intellektuális munkát végző emberek sós, kiadós ételeket kedvelik. Erősen konzervatív emberek - konzervek, füstölt ételek, erős tea keserűn, általában csersavas élelmiszerek. Akik szívesen veszik az új ingereket, új benyomásokat - erősen fűszerezett vagy erős ételeket kedvelik. Akik kímélő koszton élnek, se sót se fűszereket nem esznek - óvják magukat minden új benyomásról; félelemmel kerülik az élet minden kihívását, minden konfrontációtól tartanak.  A halszálkától való különös félelem az agressziótól való félelmet szimbolizálja. A magvaktól való félelem a problémáktól. A makrobiotikus keresi a problémát - mindenáron a dolgok lényegét akar hatolni, s nyitott a kemény ételek irányába. Mások konfliktusellenségüket olyan extrém módon túlhajtják, hogy végül intravénásan etetik őket egy intenzív osztályon.

Fogak:

A harapás meglehetősen agresszív cselekmény. A rossz illetve beteg fogak arra utalnak, hogy az illető nehezen tudja kifejezésre juttatni agresszióját, illetve nehezen tud agressziójának megfelelően cselekedni. Az agresszió centrális problémája korunk valamennyi szociálisan magas fejlettségű kultúrájának. A "szociális alkalmazkodás" követelménye nem más, mint az, hogy: "fojtsd el agresszióját!"  Csak ha az agressziót nem szükséges elfojtani többé, csak ha kezdettől fogva tere van életünkben, s ebben a térben, ezzel az energiával gyűjthetjük tapasztalatainkat, lehetséges, hogy az agresszív személyiség részt tudatosan integráljuk. Az integrált agresszió energiaként, vitalitásként áll majd a teljes személyiség rendelkezésére, s ezzel válik elkerülhetővé mind az édeskés jámborság, mind a vad agresszív kitörés. Ezért az állapotért azonban először meg kell dolgozni. Tapasztalatokat kell gyűjtenünk e téren, s érettebbé kell válnunk. A már említett agresszión kívül fogaink vitalitásunkról, életerőnkről is árulkodnak. A fogcsikorgatás a tehetetlen agresszió kifejezésére szolgál.

A protézis csak "megvásárolt harapósság".

A foghús analóg módon a vitalitás és az agresszió alapjait reprezentálja, az önbizalmat és a magabiztosságot. A bizalom ugyanúgy tartást ad nehéz helyzetekben, ahogyan a fogak tartását a foghús biztosítja. Erre azonban képtelen az olyan foghús, amely már a legkisebb atrocitásnál is vérzik. A vér az élet szimbóluma, s a vérző foghús mindennél világosabban jelzi, hogy csökkent mértékű bizalmunk, magabiztosságunk okán a legkisebb kihívás is életerőnket apasztja.

Nyelés:

A nyeléssel integráljuk, vesszük fel az ételt - a nyelés bekebelezés. Ha az alkoholista alkoholt nyel, ez általában valami nehezen nyelhető dolog nyelését könnyíti, sőt adott esetben pótolja. Az alkoholista nyeli az alkoholt, mert van valami más az életében, amit nem bír, és nem akar lenyelni. Az alkoholista így az ivással a nyelést helyettesíti (a sok alkohol étvágytalanságot okoz) - s kemény, szilárd táplálék helyett inkább lágyabbat, egyszerűbbet nyel, meghúzza az üveget. Sokféle nyelési zavart ismerünk, pl. a gombóc a torokban érzés, vagy torokfájás torokgyulladás esetén, mindezek azt az érzést közvetítik, hogy nem tudunk nyelni többé. Ilyen esetben az érintettnek meg kellene kérdeznie magától:"Mi az momentán az életemben, amit nem tudok, vagy nem akarok lenyelni?" A nyeléssel szemben érzett rejtett ellenállásunk később böfögésben, szellentésben nyilvánul meg.

Hányinger és hányás:

Ha az ételt lenyeltük, magunkba fogadtuk, az még mindig lehet nehezen emészthető, nyomhatja a gyomrunkat, mint egy kő. A kő azonban, akárcsak a mag, problémát szimbolizál. Az étvágy a legnagyobb mértékben függ a mindenkori pszichikai szituációtól. Hányingerünk van, ha valami olyasmit utasítunk el, amire egyáltalán nincs szükségünk, s ami így megfekszi a gyomrunkat. A hányinger csúcspontja a hányás. A hányás során olyan dolgoktól, olyan benyomásoktól szabadulunk meg, amelyeket nem akarunk tudni, nem akarunk bekebelezni, nem akarunk integrálni. A hányás megbízható kifejezése elutasításunknak, elhárításunknak. Az összefüggés teljesen világos a jól ismert terhességi hányásnál is - a női szerep (az anyaság) elutasítását is kifejezheti.

Gyomor:

A gyomor vesz fel minden kívülről érkező benyomást, mindazt, ami megemészteni. E tulajdonságokkal a gyomor a női pólust reprezentálja. Ha valaki tudatában elfojtja az érzés képességét, úgy ez a funkció a test szintjére süllyed, s a materiális élelem hatásain kívül a gyomornak a pszichés érzelmeket is be kell, fogadnia s fel kell dolgoznia. A gyomornak a férfi princípiumához a gyomorsav termelését és leadását kell hozzárendelni. A sav támad, mar, harap, felbont egyértelműen agresszív.

Aki inkább lenyeli dühét, annak agressziója gyomorsav ként szomatozálódik. Ha feltolul valami, kikívánkozik, emlékeztetni akar bennünket arra, hogy jobb, ha érzéseinket nem nyeljük le, megemésztésüket nem hagyjuk a gyomrunkra. Ha sav tolul fel, a düh kifejezésre szeretne jutni. Éppen ez azonban a gyomorbeteg problémája nem tud ugyanis gondjaival, agressziójával tudatosan bánni, s ez által problémáit és konfliktusait nem képes felelősséggel megoldani. Vagy egyáltalán nem nyilvánítja ki agresszióját, vagy túlzott agressziót mutat kifelé. Egyik sem jó. A gyomorbeteg olyan ember, aki nem engedheti meg magának a konfliktusokat. A gyomorbeteg nem tűri a nyers ételt-számára az túl nyers, túl eredeti, túl veszélyes. A táplálékot először egy agresszív főzési folyamatban kell elpusztítani ahhoz, hogy hozzám ereszkedjék. A böfögés megkönnyebbülést hoz, a böfögés ugyanis egy kifelé irányuló agresszív megnyilvánulás. A gyomorbetegnek meg kell tanulnia saját érzéseit tudatosítani, konfliktusait tudatosan feldolgozni, benyomásait tudatosan megemészteni. Továbbá tudatossá kell tennie infantilis függőségi vágyait, az anyai védettség iránti vágyát és azt, hogy szeretné, ha szeretnék és ellátnak.

Vékonybél:

A tulajdonképpeni emésztés a vékonybélben történik. Az étel itt alkotórészeire bomlik (analízis), majd asszimilálódik. Feltűnő a külső hasonlóság a vékonybél és az agy között. Feladatuk és funkciójuk is hasonló: az agy a nem anyagi benyomásokat, míg a vékonybél az anyagi benyomásokat emészti meg. Vékonybél Panaszok esetén az a kérdés vetődik fel, hogy nem túlságosan analitikus természetű-e a páciens. A vékonybél panaszokkal bíró emberek többnyire túlzott kritikára és analízisre hajlamosak, mindenben találnak valami kivetnivalót. A vékonybél is jó indikátor egzisztenciális szorongásra. Ritkán, de az ellenkezője is megtörténhetik, ami a túl kevés kritikai készséget jelen ti-ilyenkor az ún.pankreász inszufficiencia elzsírosodása jelentkezik. Az egyik leggyakoribb vékonybél probléma a hasmenés. A hasmenés félelem problémára utal. A félelem mindig a helyzethez való ragaszkodással és a helyzet behatároltságával kapcsolatos. A félelem terápiája mindig ugyanaz: engedd el, tágítsd élet mezőt, légy flexibilis, hagyd, hogy megtörténjenek a dolgok! A hasmenés terápiája rendszerint abban merül ki, hogy a betegnek sok folyadékot adnak. Ezzel szimbolikusan hozzájut ahhoz a flexibilitás hoz, melyre szüksége van ahhoz, hogy határait, amelyeken belül félelmét megéli, kitágítsa. Akár krónikus, akár akut a hasmenés, arra hívja fel a figyelmünket, hogy szorongunk, helyzetünkhöz túlságosan ragaszkodunk, s felszólít bennünket, engedjük el a dolgokat, engedjük szabadjára őket.

Vastagbél

A vastagbélben a tulajdonképpeni emésztés már befejeződött. Az élelem megemészthetetlen maradványaiból itt már csak a víz vonódik el. E terület leggyakoribb zavara a székrekedés. Pszichoanalitikus értelmezés szerint a széklet az adás, az ajándékozás aktusa. Az ürülék szimbolikus megfelelője a pénz. A székrekedés azt fejezi ki, hogy nem akarunk odaadni valamit, ragaszkodunk valamihez. Ezzel a fösvénység problémaköréhez jutottunk. A székrekedés igen elterjedt tünet korunkban. Ez az anyagiakhoz való erős ragaszkodásra mutat rá. Ahogy a vékonybél a tudatos, analitikus gondolkodásnak felel meg, úgy a vastagbél a tudattalannak. A székrekedés még azt is jelenti, hogy félelmeink vannak tudattalanunk tartalmainak napvilágra jövetelétől, kísérlet arra, hogy a tudattalan, elfojtott tartalmakat magunk számára tartsuk meg. A vastagbélgyulladásnak azt a fajtáját, amely akuton kezdődik, de krónikussá válik, hasi fájdalmakkal és véres váladékos hasmenéssel jár, colitis ulcerosának hívják. Ahhoz, hogy saját életünket élhessük, fel kell építenünk a többiekkel szemben saját pozíciónkat, s ez kétségkívül bizonyos magányossággal jár. A colitis páciens ettől fél. Félelmében vért és váladékot izzad - a belén keresztül. Belén (tudatalattiján) keresztül saját életének szimbólumait áldozza fel: vérét és váladékát. Csak az a felismerés segíthet rajta, hogy mindnyájunknak saját életünket kell felelősséggel élnünk - különben elveszítjük azt.

Aranyér vastagbél

A vastagbél az alvilághoz tartozik, a "lélek katakombáit" képviseli. Ezeket a földalatti átjárókat történelmileg a halottak tárolására használták. Hasonló a vastagbélhez. A "rossz" emlékek, csalódások, kérlelhetetlen nélkülözések és alig gyászos sértések vannak eltemetve.

A vastagbél legismertebb betegségei a következők:

- Krónikus székrekedés

- Bélelzáródás

- Fekélyes vastagbélgyulladás

- Belső és külső aranyér.

Az aranyérben megereszkedett vénás vér az "elfelejtett érzések" korrelációja, a krónikus székrekedés és a bélelzáródás megfelel az "érzelmi csendnek" amelyet a bélelzáródás során a "halottak csendjében" találunk (mind a GoldB / Szaturnusz G, mind a HoldB introvertált jelben). A bélgörcsök gyakran "csendes haragot" jeleznek egy felsőbbrendű személy ellen (Neptunusz I-1 és/vagy Nap A-PlútóJ aspektusban). A horoszkóp tulajdonosa összeszorítja az öklét, csak az ökle gyakorlatilag a belek élményszintjére tolódik.

A hangos bélzajok tudattalan tartalmat jeleznek, amely felfelé nyomódik. A belső érzelmek tombolnak, ami olyan erős lehet, hogy elpusztítják a szöveteket, például a Crohn-betegségben. Itt az erőszakot autoagresszív formába söprik. A felfújt szörnyek gyűlölködő belső képek, gondolatok és érzések formájában árnyékos létezést vezetnek a belekben. Időről időre emlékeztetik magukat. Klinikailag ismert, hogy a fekélyes vastagbélgyulladás visszaesését dhűrohamok kísérik, de a veszteségtől való félelem is. Az emésztőrendszer utolsó szakaszában zavaró (Uránusz-H 12-ben) és őskori (Plútó-J 12-ben) folyamatok zajlanak. Ezek a kitörések a személyiség mélyebb üledékeiben lévő nagy félelemhez is kapcsolódnak.

A bélgázok fokozott kisülése (orvosilag "duzzanat") miatt a test megakadályozza az önmérgezést. Ez bélgörcsökkel, divertikulitiszre, bélelzáródással, függelék irritációval és székrekedéssel fordul elő. A mérgeket tartalmazó test olyan beteget sugall, aki túl sokat tart magának. Megtartja az érzelmeket (HoldB/SzaturnuszG és/vagy Hold introvertált jelben), de anyagi erőforrásokat is, amelyek kapzsiságban nyilvánulhatnak meg. A világot az alapító szemüvegen keresztül látják (bolygók a 2. házban).

A bélbeteg olyan hangokat bocsát ki, amelyek a test hátsó részéből származnak. Emlékszem a karikatúrára a következő könyv címlapján: "A fing történelmi jelentősége". A fenéken lévő harsona azt mutatja, hogy van számomra egy harsona "hátul". A beteg nem tudja egyenesen bemutatni aggodalmát. Önbecsülése zavart (NeptunuszI 1 és/vagy Nap-Plútó szempontból), ezért rámutat, hogy "minden a fenekén megy túl". Ha őszinte lenne, ellenállás nélkül áldozatként kellene megjelennie. A puffadás a májbetegségek, például a hepatitis tünete is. A máj nemcsak méregtelenít, hanem - az akupunktúrás elmélet szerint - a harag székhelye is. A májbetegségek tehát többek között a félresikerült harag következményei.

Szerintem a beteg gondolkodási sémájával kell kezdeni. Íme, amit alig tud elképzelni:

1. Az érzelmek megmutatása valami szimpatikus lehet

2. Ha hangos leszel és visszavágsz, nem történik szerencsétlenség

3. Elengedhetsz valamit, vagy elajándékozhatod, és közben semmit sem veszíthetsz.

Hasnyálmirigy:

Kettős funkciója van: az exorin rész a leglényegesebb emésztőnedveket termeli, ezek tevékenysége egyértelműen agresszív. Az endokrin rész, a szigetsejtek az inzulint termelik. A szigetsejtek alul termelése okozza a diabetes (cukorbetegség) kórképét. A cukorbeteg az élelem tartalmazta cukrot nem képes asszimilálni a cukor átmegy rajta, s a vizeletben választja azt ki. A cukor asszimilálásának és sejtjeibe való beépítésének képtelensége mögött a szeretet beteljesülésére irányuló be nem vallott vágy áll, párosulva a szeretet befogadására, teljes átélésére való képtelenséggel. A cukorbetegség a test túl savasodásához vezet, mely kómában tetőzik.

Máj:

A máj az egyik legnagyobb emberi szerv, a közvetítő anyagcsere központi szerve; az ember laboratóriuma:

1.     Energiatárolás - a máj glikogént (keményítőt) épít fel és raktároz el (kb.500 kalóriát ). Ezen túl felvett szénhidrátot zsírrá építi át, amit a test zsírraktáraiban tárol.

2.     Energiatermelés - a táplálékkal felvett aminosavakból és zsiradékokból a máj glukóz (energiát) épít fel. A májba minden zsiradék eljut, s ott ég el, ott hasznosul, mint energia.

3.     Fehérje-anyagcsere - a máj az aminosavak lebontására és új aminosavak szintetizálására is képes. Ezáltal a máj összekötő szerv az állat- és növényvilágból származó fehérjék és az emberi fehérjék között. Az aminosav univerzális (mindegy, hogy állatban, v. növényben v emberben található, nincs különbség egy-egy azonos aminosavnál). Az aminosavak sorrendjét a DNS kódolja = fehérje.

4.     Méregtelenítés - a máj inaktiválja mind a test saját, mind a testidegen mérgeket, és vízben oldódóvá teszi őket, hogy aztán az epében vagy a vesében kiválasztódhassanak. Továbbá a májban kell a bili rubinnak (a vörösvérsejt - hemoglobin - bomlástermékének) is átalakulnia ahhoz, hogy kiválasztható legyen. E folyamat zavara okozza a sárgaságot. Végül a máj szintetizálja a karmabindot, amely az epén keresztül kerül kiválasztásra. Ez utóbbinál, a beteg máj azt mutatja, hogy valamiből többet veszünk magunkhoz, mint azt feldolgozó kapacitásunk megengedné, mértéktelenségre mutat, túlhajtott expanziós vágyakra, túl magas ideálokra. Mivel a máj beteg, a szervezet nem képez véralvadás faktort az, túl híg lesz a páciens vére (életnedve), ami szó szerint elfolyik. A páciens a betegségen keresztül tanulja meg az önkorlátozást, a nyugalom és nélkülözés szükségességét (szexben, evésben-ivásban) - a hepatitisznél is erről van szó, csak túlhangsúlyozva. A máj ezen kívül szoros szimbolikus viszonyban van a világszemlélettel, a vallással (fehérjeszintézis - ugyanazon aminosavakból csak más DNS minta alapján). "Minden benne van az egyben, és az egy a mindenben".

Epehólyag:

Az epehólyag gyűjti a máj által termelt epét. Az epe azonban, ha útját elállja valami, nem jut el az emésztéshez, s ez epekövek esetén gyakori (epenedvek agressziós jellegűek). Az energiamozgást igényel. Ha a mozgást meggátolják, az energia felhalmozódik. Ha a felhalmozott energia hosszabb időn keresztül nem talál levezetést, hajlamossá válik a megkeményedésre. Bármely anyag lerakódása a testben, a kőképződés mindég megalvadt energiát jelent. Az első megkövesedett agresszió.

Epekő: lerakódott fájdalom, sérelem.

Kóros lesoványodás:

Olyan pszichoszomatikus betegség, amelynél a páciensek 20%-a még mindég belehal. A páciens nem hajlandó enni, mert nincs hozzá kedve, s belehal, anélkül, hogy valaha is azt érezte volna, hogy beteg. A kóros lesoványodás majdnem kizárólag nőket érint. Az étkezés szigorú elutasítása mindenesetre néha az ellentétébe csap át: ha magukra maradnak, és senki nem látja őket, őrült mennyiségű ételt tömnek magukba. Az ételt azonban nem akarják magukban tartani, így gondoskodnak arról, hogy mindent kihányjanak. Másoknak szívesen, nagy gonddal főznek. Nagy a vonzalmuk a magányhoz, szívesen húzódnak vissza. Háttérben a régi konfliktus áll: anyag és szellem, fent és lent, tisztaság és ösztönök között. A kóros lesoványodásban szenvedő beteg visszautasítja az evést, ezzel elutasítja a testiséget, s a testből fakadó minden igényt. Az ő tulajdonképpeni ideálja jóval túl van az evés témakörén: célja a tisztaság, az átszellemülés. Minden anyagitól, testitől meg akar szabadulni. Mindentől fél, ami kerek, amorf, nőies, termékeny, ösztönös, szexuális - fél a közelségtől, a melegségtől. Aki megtagadja a táplálkozást, hirtelen sosem sejtett hatalmat nyer embertársai fölött, akik kétségbeesett rémülettel akarják őt az evésre és az életre rákényszeríteni. A kényszertáplálás a kóros lesoványodásban szenvedőn nem segít. Rajta legjobb esetben az segíthet, ha rá tudjuk venni, hogy önmagával őszinte legyen. A páciensnek meg kell tanulnia felismerni saját mohóságát, farkasétvágyát a szeretetre és a szexre, egocentrizmusát és nőiességét, annak minden ösztönösségével és testiségével, s meg kell tanulnia akceptálni ezeket.

Érzékszervek

A külvilággal az érzékszervek kötnek össze bennünket. Lelkünk ablakai, melyeken keresztül végső soron magunkat látjuk. Öt érzékszervünk az anyag látszólagos világához köt bennünket. Ha az ember elmulasztja mindazt, amit érzékel, életútja során fokozatosan integrálni, s enged a csábító illúziónak, elhiszi, hogy a külvilághoz semmi köze, sorsa lassan érzékelése akadályozójává válik. Az érzékelés szó szerint: a valóság tudomásulvétele.

Szem:

A szem nemcsak benyomásokat enged be, ki is bocsát valamit: hangulatunk, érzéseink tükröződnek benne.A szem nemcsak benyomásokat enged be, ki is bocsát valamit: hangulatunk, érzéseink tükröződnek benne.

A szem a lélek tükre.

A szem leggyakoribb zavarai a rövidlátás és a távollátás; a rövidlátás többnyire fiatalkorban lép fel, míg a távollátás az időskor zavara. A felosztás magáért beszél: az ifjúság valóban inkább saját szűkebb köreit látja, hiányzik az áttekintés, a széles látókör. Az öregség a dolgoktól való távolság kora. A rövidlátás túl erős szubjektivitást jelent. A rövidlátó mindent saját szemüvegén keresztül néz, minden téma által személyesen érintve érzi magát. Csak a saját orráig lát, szűk látóköre azonban nem vezet önismerethez. Arra kényszerít, hogy nézzünk körül közelebbről saját világunkban. A rövidlátás az éleslátási pontot tolja közelebb saját szemünkhöz, saját orrunkhoz. Ha valaki nem lát, illetve rosszul lát, a tisztázandó kérdés mindég így hangzik: Mit nem akarok látni? S a válasz mindig ez: Saját magamat.

Azt, hogy a rövidlátó milyen erősen ellenáll annak, hogy önmagát olyannak lássa, amilyen, azt könnyű leolvasni szemüvege dioptriaszámáról. A szemüveg protézis, tehát csalás.

Az idős embernek élettapasztalata folytán bölcsnek, széles látókörűnek kellene lennie. Sokan azonban ezt a széles látókört sajnos csak testi szinten valósítják meg, méghozzá a távollátás tünetével. A színvakság az élet sokféleségével, tarkaságával szembeni vakságát jelzi; azokat érinti, akik mindent szürkében látnak. A kötőhártya-gyulladás (conjuctivitis), mint minden más gyulladásos betegség, konfliktust jelez. A kötőhártya-gyulladás fájdalmat okoz a szemben, s ezt csak úgy enyhíthetjük, ha becsukjuk szemünket. Így hunyunk szemet az előtt a probléma előtt, amellyel nem akarunk szembenézni. A kancsalság (bandzsítás): ahhoz, hogy valamit teljes dimenziójában lássunk, látásunk két képet igényel. Mielőtt még azonban két különböző képet látnánk, az agy úgy dönt, hogy az egyik képet teljesen kiszűri. Így a valóságban egyszeműek leszünk, hiszen a másik szem képét az agy nem továbbítja. Így valójában egy-szeműek leszünk (fél-vakok), ahelyett, hogy be-látóak lennénk. Ez egyoldalú világképhez vezet.

Szürke hályog:

 A szürke hályog elhomályosítja a szaruhártyát s ez által a látást. A beteg nem lát többé élesen. Az életlen látás környezetünktől s így magunktól is megnyugtató távolságtartást jelent. A szürke hályog olyan, mint egy redőny, amelyet leeresztünk, hogy ne kelljen mindazt látnunk, amit nem is akarunk látni. A szürke hályog, mely elfedi látásunkat, megvakuláshoz is vezethet. A zöld hályog (glaukóma) esetén a szem megnövekedett belső nyomása miatt a látótér mind jobban beszűkül, s csőlátás alakul ki. A beteg mintha szemellenzőn keresztül nézné a világot. A zöld hályog mögött feltételezhetően a visszatartott könnyek pszichikai nyomása húzódik meg. A látni nem akarás legextrémebb formája a vakság. A testi vakság csak végső manifesztációja a tudat vakságának. 

Fül

A fül kapcsolatban van a be-fogadás, a passzív lét (meghallgatás) és engedelmesség témájával. A hallás képessége az engedelmesség, az alázat testi kifejeződése. Bizonyos fokú egocentrizmus jele, ha nem hallgatunk meg, nem fogadunk be másokat. A gyakori középfülgyulladás, a fülfájás a gyermekeknél éppen arra a korra esik, melyben az engedelmességet tanulják. A nagyothallás viszont az idős emberek többségét érinti. Az idős ember általában elveszíti alkalmazkodóképességét, flexibilitását, egyre kevésbé képes hallgatni másokra. A hallás heves romlása felhívásként értelmezhető: hallgassunk befelé, hallgassunk a belső hangra. Süketté csak az válik, aki már régóta süket saját belső hangjaira.

Fejfájás:

A fej a testtel igen világos polaritásban áll. A fej a fentet, míg a test a kentet reprezentálja. A fejet tekintjük annak a helynek, ahol az értelem, az ész, a gondolkodás székel. A feszültség okozta fejfájás általában olyan élethelyzetekben lép fel, melyekben erős teljesítményi nyomás alatt állunk. A fejnek nem szabad önállósítania magát, nem szabad a test, a szív nélkül döntenie. Ha a gondolkodás leválik az alsó pólusról, saját gyökereiről válik le. A fej az a szerv, amely a leggyorsabban reagál fájdalommal. A többi szervben sokkal mélyebbre ható változásoknak kell történniük ahhoz, hogy fájdalom keletkezzen. Legérzékenyebb figyelmeztetőnk a fej. Fájdalma azt mutatja, hogy gondolkodásunk hibás, vagy azt hibásan használjuk fel, hogy céljaink kérdésesek. Azokon, akik az intő jelzés ellenére éveket fejfájás-csillapítókkal hidalnak át, nem lehet segíteni - pedig a dolog vérre megy.

Migrén:

Migrén esetén olyan rohamszerűen fellépő, többnyire féloldalas fejfájásról van szó, amely látási zavarokkal (fényérzékenységgel, szemkáprázással), valamint gyomor- és bélpanaszokkal (hányás, hasmenés) járhat együtt. Ezt az általában órákig tartó rohamot depressziós jellegű, érzékenyen hangolt állapot készíti elő. A migrén mindig a fejbe áttolt szexualitás. A fej altestté alakul át. Az altest és a fej polaritások, melyek ellentétessége mögött közösségük húzódik meg - amint fent, úgy lent. Hogy fejünket milyen gyakran vetik be a testünk helyett, mutatja az elpirulás is. Kínos helyzetekben - melyek majdnem mindig szexuális jellegűek - fejünkbe tolul a vér, elpirulunk. Fent valósul meg az, aminek lent kéne megtörténnie, hiszen a szexuális izgalomtól a vér normális esetben a genitáliákra tolul, a nemi szervek felduzzadnak, elvörösödnek. Az impotencia is a genitális terület fejbe történő áttolása. A migrénes betegnek mindig szexuális problémái vannak. A migrénroham orgazmus a fejben. Lefolyása is azonos, csak a hely van feljebb.

A blokkolt energiák eszkalációs fokozatai:

1.     Ha az (szexuális, agresszív) aktivitás a gondolkodásban blokkolódik, ez fejfájáshoz vezet.

2.     Ha az aktivitás a vegetatív, azaz a testi funkciók szintjén blokkolódik, ez magas vérnyomáshoz s a vegetatív dystonia tünet képéhez vezet.

3.     Ha az aktivitás idegi szinten blokkolt, akkor olyan betegségekhez vezet, mint pl. a Sclerosis multiplex.

4.     Ha az aktivitást az izom területen gátoljuk, ez olyan mozgásszervi megbetegedésekhez vezet, mint a reuma, a köszvény, stb.

Minden olyan esetben, amikor az elképzelés nem valósul meg cselekedetben, az energia kényszerűen blokkolódik a négy terület egyikén (a gondolkodás - a vegetatív - az idegek - vagy az izomzat területén), s idővel a területnek megfelelő szimptómák hoz vezet.

Bőr:

Funkciói:

A lehatárolás és védelem érintési és kapcsolatteremtő szerv kifejező és megjelenítő szerv szexuális szerv a légzés szerve a kiválasztás (veríték) szerve

a hőszabályozás szerve. A bőr mindezen funkciója valójában egy közös témára mutat, amely a lehatárolás és a kapcsolatteremtés között oszcillál. A bőr először is minden belső szerv reflexiós felülete. Bármely belső zavar kivetül a bőrre, s minden bőrfelületi inger továbbvezető dik a neki megfelelő szervbe. Minden részben ott van az egész (mondták a rómaiak). Ezért aztán mindegy, hogy egy ember testének mely részét vizsgáljuk. Mindenütt ugyanazt a mintát ismerjük fel, azt a mintát, amely ezt a bizonyos embert reprezentálja.

Bőrkiütések:

A bőrkiütésnél valami áttöri a határt, valami ki akar jönni.

Pubertáskorban - az emberben feltör a szexualitás (szerelem, társas viszony) s az erre irányuló igényt azonban a serdülő általában félelmében visszafojtja. Ilyen konfliktus gyulladásként válik láthatóvá a bőrön. A kiütéssel védi magát a kamasz, a kiütés megnehezíti a találkozásokat, megakadályozza a szexualitást. A pattanás legjobb orvossága a gyakorlatba átültetett szexualitás. A kiütés mindég azt jelzi, hogy valami, amit eddig visszatartottunk (elfojtottunk), át szeretné törni elnyomása határait, láthatóvá (tudatossá) akar válni. A kiütésben olyasmi mutatkozik meg, ami eddig nem volt látható.

A gyermek életében minden gyermekbetegség valami újnak az áttörését jelenti, s többnyire előrelépést hoz magával a gyermek fejlődésében.

Az egyik leggyakoribb bőrbetegség a pikkelysömör, korpásodás. Korpásodás esetén a bőr mértéktelen szaruképzéséről van szó. Feltétlenül a páncélképzésre emlékeztet bennünket - minden irányban elhatároljuk magunkat. Se be, se ki nem akarunk engedni semmit. Minden védekezés mögött a sebezhetőség től való félelem áll. A pikkelysömör gyakran kezdődik a környéken. A könyökével "érvényesül" az ember, a könyökére támaszkodik az ember. A megkeményedés, sebezhetőség itt mutatkozik meg a legjobban.

Viszketegség:

A viszketést, mint ingert érzékeljük. Ha valami ingert gyakorol ránk, az stimulál bennünket, legyen az szexualitás, agresszió, vonzalom vagy szerelem. A testi viszketegség azt jelzi, hogy pszichikai szinten valami ingerel bennünket. A viszketegség vakarásra kényszerít bennünket. A vakarás a kaparás, ásás szelídített formája. Ahogy a földet kikaparjuk, felássuk, hogy ott valamit találjunk, s azt a napfényre hozzuk, a páciens bőre felszínét kaparja, hogy szimbolikusan rálelj arra, ami rágja, ingerli, izgatja, amitől viszket.

Vese:

A vese az emberi testben a társas kapcsolatok helyét reprezentálja. Vesefájdalom, vesebetegség mindig akkor lép fel, ha partnerkapcsolatokban konfliktusaink vannak. Partnerkapcsolatban itt nem a szexualitást értjük, hanem alapvetően azt a módot, ahogyan embertársainkhoz viszonyulunk. Az a specifikus mód, ahogyan másokhoz viszonyulunk, legjellemzőbben partnerünkhöz való viszonyukban mutatkozik meg, ugyanakkor átvihető bárki másra, akivel kontaktusba kerülünk. A tökéletes ember androgin (hímnős), azaz lelkében egységgé olvadt a férfi és a női aspektus. Mindaz a nehézség, mely partnerkapcsolatainak terheli, bennünk rejlik. A partnerkapcsolatokban azonban a súrlódások gyümölcsöző, ugyanis az által kerülünk közelebb egymáshoz, hogy árnyék-világunkat a másikban dolgozzuk fel.

Egy partnerkapcsolat akkor éri el célját, ha nincs szükségünk többé a másikra. Csak ebben az esetben vettük komolyan az "örök szerelem" igére tét. A szerelem a tudat működése, s azt jelenti, hogy tudatunk határait kitárjuk az előtt, akit szeretünk, hogy egyesülhessünk vele. A látható világot életünkkel feleslegessé kell tennünk - ugyanez érvényes partnerünkre is. Jó annak, aki felfogja, hogy csak azt nem vehetik el tőlünk, amit magunkban megvalósítottunk. Ha a páros szerveket vizsgáljuk, feltűnő, hogy mind valamilyen módon a "kapcsolat", a "partnerkapcsolat" témájára vonatkozik. A tüdő a kötetlen kontaktus- és kommunikációs területeket, míg a here és a petefészek, mint szexuális szervek, a szexualitást reprezentálják. A vese ezzel szemben a szoros emberi kapcsolatoknak felel meg. E három terület egyébként a szerelmet alkotó három ógörög fogalomnak felel meg: Philia (barátság), Erős (szexuális szerelem) és Agapé (a fokozatos eggyé válás mindennel). Minden anyag, amelyet a test felvesz, végső soron a vérbe kerül. A vese feladata a központi szűrőállomás. Ahogyan a vese gondoskodik arról, hogy lúg és sav egyensúlya garantált legyen, analóg módon gondoskodás a partnerkapcsolat arról, hogy azzal a másik emberrel való kapcsolatunk során, aki árnyék világunkat éli, a teljesség irányába tökéletesedésünk. A partnerkapcsolat legnagyobb veszélye mindég az, ha azt hisszük, hogy a másik fél problematikus, zavaró magatartásmódja a gondunk, amihez nekünk semmi közünk. Ilyenkor saját projekciónk foglyai vagyunk, nem ismertük fel, hogy számunkra szükségszerű és hasznos, ha partnerünk által reflektált saját árnyék-világunkat meg- és feldolgozzuk, mert az ez által nyert tudatosodás növekedésünket, kérésünket szolgálja. Ha ez a tévedés szomatizálódik, a vese életfontosságú anyagokat (mint a fehérje, sók) enged át szűrőberendezés, s ezzel a szervezet fejlődéséhez elengedhetetlen anyagokat veszítünk el. Ezzel a vese ugyanúgy képtelennek bizonyul a szervezet számára fontos anyagokat sajátjaként felismerni, amint a psziché sem képes a problémákat sajátjának tudni, s a másikra ruházza.

Minden olyan alkalommal, amikor az emberek azzal a szándékkal jönnek össze, hogy érintkezésbe lépjenek egymással, kiemelt szerepet játszik az ivás. Az ivás a kapcsolatok szervét, a vesét stimulálja, s ezzel stimulálja a pszichés kapcsolatteremtő készséget is. Az italozást társasági eseményeknél közvetlenül a dohányzás követi. A dohányzás a másik kapcsolat szervünket, a tüdőt izgatja. Aki sokat iszik, kapcsolat utáni vágyát mutatja ki.  A vesekő úgy jön létre, hogy a húgyhólyagban bőséggel jelen lévő anyagok kicsapódnak és kristályosodnak. A vesefunkciókat gátló kő olyan anyagokból áll, amelyeket a vesének ki kellene választania, mert a test fejlődéséhez nem tudnak hozzájárulni. Ez olyan témák felgyülemlésének felel meg, amelyektől szintén régen meg kellett volna szabadulnunk, mert személyiségünk fejlődéséhez nem járulnak hozzá. A statisztika szerint a férfiak gyakrabban betegszenek meg vesekőben, mint a nők. A férfiak nehezebben oldják meg a "harmónia" és a "partnerkapcsolat" témáját, mint a nők, akik természetüktől fogva közelebb állnak ezekhez a princípiumokhoz. Fordítva viszont az agresszivitást igénylő önérvényesítés a nő számára jelent nehezebb problémát, mert ez a princípium a férfihoz áll közelebb. Statikusan ez a nőknél már tárgyalt epekő gyakoriságában mutatkozik meg.

Vese-zsugor - művese:

A fejlődés elérte végpontját, ha a vese összes funkciója felmondja a szolgálatot, s egy gépnek, a művesének kell átvennie a vértisztítás életfontosságú feladatát (dialízis). Ettől kezdve egy tökéletes gép a társunk, miután élő társunkkal nem voltunk hajlandók problémáinkat aktív módon megoldani. Sohasem távolodhatunk túlságosan el tőle, s talán éppen ezen a kerülő úton át tanuljuk meg, hogy tökéletes partner mindaddig nem létezik, míg mi magunk nem vagyunk tökéletesek.

Hólyag:

A hólyag az a gyűjtőtartály, amelyben a vese által kiválasztott anyagok vizelet formájában várják, hogy elhagyhassák a testet. A pszichésen átélt nyomást hólyagban toljuk át, s itt testi nyomásként, feszítésként érzékeljük. A nyomás mindig arra késztet bennünket, hogy elengedjük magunkat, megnyugodjak (elernyednek). Akinek ki kell mennie, nyomás alatt áll, s ugyanakkor nyomást gyakorol másokra - ezt mind a tanulók, mind a páciensek tudják, s e fegyverrel adattalanul ugyan, de céltudatosan élnek. A többség elfojtott hatalmi vágyait kerülő utakon át próbálja megvalósítani. E célra manapság leginkább a betegség és a szociális gyengeség használható fel.

Világunk zsarolható a betegséggel és a halállal. A betegség árán majd mindég elérjük azt, amit a nélkül nem kapnánk meg: odafordulást, részvétet, pénzt, szabad időt, segítséget és a mások feletti ellenőrzést. Jól követhető a "tünet, mint hatalom kinyilvánítás" témája az ágyba vizelésnél is. A tüneten keresztül a gyermek bizton leplezve adhatja vissza mindazt a nyomást, mely napközben nehezedik rá. A többi hólyagtünet is az eddig tárgyalt témákat érinti. A vizeléskor érzett égő érzés egyértelműen jelzi, milyen fájdalmas a szabadulás a páciens számára. Ha a betegnek gyakori vizelési ingere van, de közben semmit vagy igen kevés vizeletet választ ki, azt jelzi, hogy még az erős nyomás ellenére is abszolút képtelen elengedni magát. Mindezek tüneteknél figyelembe kell vennünk, hogy azok az anyagok, ill. témák, amelyektől szabadulnunk kellene, elavultak idejét vesztettek, már csak életünk ballasztjai.

Érzékszervek:

A külvilággal az érzékszervek kötnek össze bennünket. Lelkünk ablakai, melyeken keresztül végső soron magunkat látjuk. Öt érzékszervünk az anyag látszólagos világához köt bennünket. Ha az ember elmulasztja mindazt, amit érzékel, életútja során fokozatosan integrálni, s enged a csábító illúziónak, elhiszi, hogy a külvilághoz semmi köze, sorsa lassan érzékelése akadályozóvá válik. Az érzékelés szó szerint: a valóság tudomásulvétele.

Szív és vérkeringés:

Alacsony vérnyomás - magas vérnyomás:

A vér az életet szimbolizálja. A vér az élet anyagi hordozója. A vérnyomás az emberi dinamikát fejezi ki. A vérnyomás a vér folyékonysága és az annak határt szabó érfalak váltójátéka révén jön létre. Az az ember, akinek alacsony a vérnyomása/hypotónia, határait egyáltalán nem teszi próbára. Nem próbál meg érvényesülni, kikerül minden ellenállást - szóval sosem megy el a határokig. Miután a szexualitás is erőteljesen függ a vérnyomástól, a hipotóniás többnyire kerüli az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Gyakori az alacsony vérnyomásúaknál a vashiányos állapot (anémia). A vashiány megakadályozza a légzéssel felvett kozmikus energiát abban, hogy az a test energiájával (vérré) alakuljon át. Minden vérnyomás emelésére irányuló terápiás kezelés jellemző módon energia kifejtés hez kapcsolódik (mosdás, kefélés, víztaposás, stb.).

Az előző ellentéte a túl magas vérnyomás/hypertonia. A hipertóniás folyamatosan konfliktus közelben van, anélkül, hogy arra megoldást talál. A magas vérnyomás fiziológiai értelme éppen az, hogy egy rövid időre képes több energiát szállítani azért, hogy az előttünk álló feladatot, illetve konfliktust jobban, energikusabban megoldhassuk. Ha ez megtörténik, a megoldás felhasználja az energia többletet, s a vérnyomás ismét a normál értékre csökken. A hypertoniás azonban nem oldja meg problémáit. Az alacsony vérnyomásban szenvedő elmenekül a konfliktus elől, visszahúzódik tudattalanjába, míg a magas vérnyomásban szenvedő hiperaktivitással, túlzott dinamizmusa tereli el saját magát és környezetét konfliktusairól, cselekvésbe menekül. E polaritásnak megfelelően az alacsony vérnyomás inkább a nőkre, a magas vérnyomás inkább a férfiakra jellemző. A magas vérnyomás továbbá akadályoztatott agresszióról is tanúskodik.

Öregséggel járó magas vérnyomás - az érfalak elmeszesedésének következménye. Az érrendszer olyan rendszer, amelynek feladata a közvetítés, a kommunikáció. Ahogyan a rugalmasság, a flexibilitás idős korban megszűnik, úgy merevedik meg a kommunikáció s emelkedik a belső nyomás. A magas vérnyomás kedvező talaja a szívinfarktusnak. A magas vérnyomásban szenvedő agresszív ember, aki agresszióját önuralommal zabolázza, a felhalmozott energiák a szívinfarktusban kisülnek: a szív "megszakad". Az infarktusban impozánsan megélhetjük azt az ősi bölcsességet, amely szerint Én-erőink túlbecsülése s az akarat dominanciája elválaszt bennünket az élet folyamáról.

Szív

A szívverés messzemenően automatikus történés. A szívritmus a légzés ritmusához hasonlít, ugyanakkor ez utóbbi az akarati befolyásolás hoz (irányításhoz) jóval közelebb áll. A szív az emocionális központunk. Szívritmuszavarok olyan embereket támadnak meg, akik nem hagyják, hogy "akármilyen emóció" kiragadja őket a szabályszerű egyenletességből. Tartja magát az értelméhez és a szabályokhoz, érzései, emóciói nem térítették el a megszokott kerékvágásból. Szívverése kisiklik, s ezzel szó szerint arra kényszeríti, hogy halhasson ismét a szívére. Szívverésünk csak akkor válik tudatossá, ha valami felizgat bennünket, vagy valami megváltozik. S ez a kulcsa minden szívproblémának: a szívtünetek arra kényszerítik az embert, hogy ismét a szívére hallgasson az ember.

Kötőszöveti gyengeség, visszér, trombózis:

A kötőszövet összeköti a specifikus sejteket, tartást ad nekik, s az egyes szerveket és funkciós egységeket egy nagyobb egésszé köti össze, amelyet mi formai egységként ismerünk fel. A gyenge kötőszövet tartáshiányt, engedékenységre utaló tendenciát s a belső feszítőerő hiányát jelzi. A gyenge kötőszövetű emberek többnyire könnyen sebezhetők s eléggé haragtartók. A kötőszöveti gyengeséggel szorosan összefügg a hajlam a visszértágulatra. A vér elakad a lábszár felületi vénáiban, s nem érkezik elegendő vér a szívbe. Ezáltal a vérkeringés az ember alsó pólusában kerül túlsúlyba, ami erős földhöz kötődést s bizonyos tunyaságot, nehézkességet fejez ki. Érvényes rájuk mindaz, ami az alacsony vérnyomás esetére is.

Trombózisban a véna útját alvadt vérrög zárja el. A trombózis tulajdonképpeni veszélye, hogy a vérrög feloldódik, a tüdőbe kerül, és ott embóliát okoz. Az a vér, amelynek folyékonynak kell lennie, megszilárdul, megalvad, összecsomósodik, s ezzel a teljes vérkeringés stagnál. A keringés előfeltétele a változás képessége. Ha nem vagyunk képesek változni többé, testünkben olyan tünetek manifesztálódnak, amelyek ott is leszűkítik vagy akadályozzák a keringést. A külső mozgékonyság belső mozgékonyságot tételez fel.

Mozgásszervek és idegek:

Tartás:

Ha valakinek a tartásáról beszélünk, ebből nem derül ki, vajon a testtartásáról vagy a belső tartásáról van-e szó. A külső tartás a belső tartásnak felel meg. A külsőben csak a belső tükröződik. A belső tartás nagymértékben emeli a hatékonyságot, míg a művi külső tartás erőteljesen csökkenti azt. Hasonlítsuk csak össze egy katona feszes ízületű merev tartását a cowboyéval, ő sohasem gátolná mozgás lehetőségét feszes ízületekkel. A nyitott tartás követelménye is: úgymond, saját lábunkra kell állnunk. Ha bármilyen betegség olyan tartást kényszerít az emberre, amelyet amúgy nem venne fel, akkor ez a tartás egy olyan nem élt belső tartalmat fog mutatni, amely ellen a hordozója berzenkedik.

Púposság: a púpban a nem kiélt alázat manifesztálódik.

Porckorong és isiász:

A csigolyák közötti porckorongokra gyakorolt nyomás különösen az ágyéki csigolya környékén - a korongokat oldalirányba préseli, így ezek nyomják az idegeket, s ez különböző fájdalmakat okozhat, mint pl. az isiász, lumbágó stb. E tünet problematikája a túlterheléssel kapcsolatos. A nagy teljesítmények mögött mindig bizonytalanság és kisebbségi érzés áll. Aki egyszer magára talált, nem teljesít többé, hanem van. Aki túl sokat teljesít, mennél előbb kérdezze meg önmagától, hogy miért teszi ezt, így nem éri majd akkora csalódás. Ha őszinte magához, meg fogja találni a választ: azért, hogy elismerjék, azért, hogy szeressék. A szeretet céltalan, ezért nem lehet megszolgálni.

A szeretet titka éppen a feltétel nélküliség. Ezért is mondjuk, hogy az anyai szeretet a szeretet prototípusa. A kisebbségi érzés azt jelenti, hogy nem tudjuk elképzelni, hogy személyünk - úgy, ahogy van - szeretetre méltó. Erre fel elkezdünk dolgozni azon, hogy szeretetre méltóak legyünk, s egyre ügyesebbek, alkalmasabbak, gazdagabbak, híresebbek stb. leszünk. Magunkra aggatjuk a külvilág limlomjait csak azért, hogy szeressenek - s ha aztán szeretnek, felmerül bennünk a kétség, vajon nem teljesítményünk, hírességünk, gazdagságunk miatt szeretnek-e. A valódi szeretethez vezető utat közben már eltorlaszolták magunkban. A teljesítmény elismerése nem elégíti ki azt a vágyat, amely az embert a teljesítményre késztette. A becsípődött porckorongot úgy gyógykezelik, hogy egy hirtelen lökéssel, vagy húzással próbálják elváltoztatni a csigolyák helyzetét, s így lehetővé tenni, hogy természetes kontaktust (kapcsolódást) találjanak. A lemerevedett lelket is ugyanazzal a módszerrel lehet kiigazítani, helyrebillenteni.

Ízületek:

Az emberi mozgékonyságot az ízületek biztosítják. Az ízületek megbetegedései gyulladáshoz s fájdalomhoz vezetnek, ami viszont korlátozza, sőt le is béníthatja mozgásunkat. Ha egy ízület megmerevedik, az azt mutatja, hogy a páciens valamihez mereven ragaszkodik.

Reumatikus jellegű betegségek:

A reuma egy élesen le nem határolható gyűjtőfogalom. Arra a tünetcsoportra alkalmazzuk, amely fájdalmas szövetcsoport-elváltozással jár, s amely mindenekelőtt az ízületekben és az izomzatban manifesztálódik. A reuma vagy akut, vagy krónikus gyulladással jár. A reumától szövet- és izomduzzanatok keletkeznek, ízületi görbületek, keményedések. Mozgás képességünket a fájdalom olyannyira visszaveti, hogy még nyomorékok is lehetünk tőle. A betegség lefolyása azt a benyomást kelti, hogy a túl sok aktivitást, túl sok mozgást korrigálja a lemerevedés.

A reumatikus saját agresszióját motorikus szinten gátolja, az az, energiáit az izomzat szintjén blokkolja. Az ezzel visszamaradó energia a csuklóizomzatban marad kihasználatlanul, s ott gyulladásra, fájdalommá változik. Minden fájdalom, amelyet egy betegség során átélünk, eredetileg valaki másnak szól. A fájdalom mindig valamely agresszív cselekmény eredménye. Másnak szánjuk az agresszivitás munkát, viszont ellenünk fordul. A természetgyógyászat a reumát a mérgek kötőszöveti lerakodására vezeti vissza. A lerakódott mérgek a feldolgozatlan problémákat, megemésztetlen témákat szimbolizálják, amelyeket nem oldottunk meg, s amelyek lerakódik tudatunkban. Ez a terápiás kiindulópontja a böjtölésnek is. A táplálkozás felfüggesztésével a szervezet táplálására kapcsol át, s ezáltal arra kényszerül, hogy elégesse, feldolgozza a "test saját szemétládáját".

A reumatikus azonban nem akar saját problémáival foglalkozni. Ahhoz túl merev, mozdíthatatlan.

Motorikus zavarok:

Ferde nyak, írógörcs:

E zavarok közös jegye, hogy a páciens elveszti uralmát azok felett a motorikus funkciók felett, amelyek egyébként akaratlagos befolyás alatt állnának. Bizonyos funkciók kicsúsznak az akarati kontroll alól, különösen akkor, amikor az érintett úgy érzi, hogy figyelik, illetve ha olyan szituációban van, amelyekben-másokban meghatározott benyomást szeretnék kelteni. Olyan demonstratív magabiztosságot lepleznek le, amely csak a külvilágnak szól, s azt jelzik, hogy nemcsak másokkal szemben nem vagyunk biztonságban, de még önmagunk felett sincs hatalmunk, kontrollunk.

Az egyenes testtartás rákényszeríti az embert, hogy közvetlenül szembenézzen a világ kihívásaival. Ha elfordítjuk a fejünket, elkerüljük az ütközéseket. "Egyoldalúak" leszünk, elfordulunk attól, amivel nem akarunk konfrontálódni. A dolgokat lassan már "ferdén", "becsavarva" látjuk. Ugyanez a háttere az írásgörcsnek és a zongoristák, hegedűművészek ujjgörcsének is. E páciensek mindig rendkívül becsvágyó, s extrém magas igényeket támasztanak önmagukkal szemben. Célirányosan törekednek a szociális felemelkedésre, kifelé azonban igen szerények. Teljesítményükön, írásukon, gyönyörű zenéjükön keresztül akarnak az emberekre befolyást gyakorolni.

A kéz tonikul megmerevedése őszintévé teszi őket. A „ferde nyak” szindrómában szenvedő személyek feje azonban éppen azokban a helyzetekben, amelyeknek tétje van, mintegy saját akaratából oldalra fordul. Így egyre fokozódó szorongással érintkeznek a számukra fontos emberekkel, egyre inkább tartanak attól, hogy társaságban megfigyelik őket–s ez a szorongás

Dadogás:

A beszéd folyékony valami. Dadogás esetén a nyelv nem folyékony. A dadogó torka szorosságával megakadályozza a nyelv folyását. A szorosság és a félelem összetartoznak.

A dadogónak torkában ül a félelem. A torok átmenet a törzs és a fej, lent és fent között. A dadogó az átjárót a lehető legszűkebb igyekszik tartani, hogy ezzel különös kontroll alatt tartja azt, ami lentről feljön, illetve ezzel analóg módon, ami a tudattalanból a tudatos emelkedik.A migrén pácienshez hasonlóan a dadogó is fejbe tolja át a szexualitását, s így ugyanolyan görcsös fönt, mint lent. Nem engedi el magát, nem nyílik meg a testiség ösztön igényei és vágyai előtt, melyek nyomása annál erősebb és félelmetesebb, mennél tovább nyomja el az ember őket. A dadogás tünete ráadásul kontaktus- és partnerkapcsolati nehézségeket okoz - s ezzel bezárult az ördögi kör. A dadogó nem mondja ki, amit ki kellene mondani. A nyelv a kifejezés eszköze.

Dadogás – Önkifejezés hiánya. Nem szabad sírni. Bizonytalanságérzet. Nem veleszületett dadogásról van itt szó. Ha,a Merkúr C-RG-Szaturnusz kvadrát. Gyermekkorban lehet beszéd problémái.

Balesetek:

Mindannyian rendkívüli módon kellemetlennek tartanánk, hogy életünkért és annak tapasztalatai ért a teljes felelősséget vállaljuk. Állandó lehetőséget találunk arra, hogy a vétkest a külvilágra fogjuk. S mindig haragszunk, ha valaki projekciónkat leleplezi.

Funkcionális szinten mindig mindenre van magyarázat. Ettől azonban még nem tilos a történteket tartalmi szinten értelmeznünk.A rezonancia törvénye gondoskodik arról, hogy semmivel se kerüljünk kapcsolatba, amihez nincsen közünk. Baleseteinket ugyanúgy keressük magunknak, ahogyan betegségeinket. A  felelősséget mindazért, ami életünkben történik velünk, egyedül magunk viseljük.

Közlekedési baleset:

A közlekedési baleset egy gyűjtőfogalom, ebben az esetben egyedileg kell tudnunk, mi játszódott le egy bizonyos baleset során ahhoz, hogy megmondhassuk, milyen üzenetet hordoz.Így tehát, akár a közlekedésben, az életben is eltérhetünk a helyes útról, vissza tárolhatunk, kicsúszhat a talaj a lábunk alól, elveszthetjük uralmunkat vagy kontrollunkat magunk fölött, kizökken hetünk a kerékvágásból, kimehetünk valakinek stb.

Házi és üzemi balesetek:

Az égési balesetek szimbolikája igen gazdag. A megégés hívja fel a figyelmünket arra, hogy veszélyes dologgal játszunk. Ezenfelül a tűznek igen jelentős vonatkozásai vannak a szerelem, a szexualitás vonatkozásában. Az égés először a bőrt érinti, az ember határait. A határ megsérülése minden esetben az Én kérdésessé tételét jelenti. Az Énnel határoljuk le magunkat, s éppen ez gátol minket a szeretetben. Ahhoz, hogy szeretni tudjunk, Én-határokat kell megnyitni, a tűzhöz kell nyúlnunk, fel kell lobbannak a szerelem szikrától, hogy határainkat égessük. Aki erre nem képes, azzal megtörténhet, hogy belső tűz helyett külső tűz égeti meg külső határait, azaz a bőrét, tehát erőszakkal nyitottá és sebezhetővé válik. Hasonló a szimbolikája majdnem minden olyan sérülésnek, amely először a külső határt, a bőrt töri át.

Csonttörés:

Csonttörés: merevséget jelez, a gyógyulási idő alatt változtatnod kell ezen. Lázadás a halalom ellen. A csontok majdnem kivétel nélkül extrém mozgás szituációkban, mechanikus külső hatásra törnek el. A csonttörést hosszabb kényszerpihenő követi. Minden csonttörés megszakítja addigi mozgásunkat, aktivitásunkat, s nyugalmat kényszerít ránk. E kényszerű passzivitást, nyugalmat arra kéne használnunk, hogy újra orientálódjunk. A törés azt jelzi, hogy valamely fejlődési folyamat szükségszerűen végéhez ért, bár nem vettük észre, és hogy a testnek el kell törnie a régit ahhoz, hogy az új áttörhessen, teret nyerhessen.

A testben a csontok a szilárdság elvét reprezentálják, tehát tartásunkat biztosító normákat (szabályokat), de a megmerevedett (meszesedést) is. Ha a csontozatban a merevség princípiuma (a mész) kerül túlsúlyba, a csont törékeny lesz, s funkcióját nem tudja betölteni többé. A csonttörés fizikai szinten jelzi, hogy pszichés rendszerünkben normáink észrevétlenül túlságosan is lemerevedtek. Túl kemények, túl merevek, hajlíthatatlanok lettünk. A kisgyermeknek még nincsenek normái és mértékei, melyekhez mereven ragaszkodhatok. Ha valaki túlságosan hajlíthatatlanná válik, egyoldalúságát gerinctörés fogja korrigálni - s ezt csak úgy előzhetjük meg, ha saját akaratunkból hajlunk meg!

A depresszió egy tünetkép gyűjtőfogalma, amely a levertségtől, az ösztönzés gátoltság tól egészen a teljes apátiával járó úgynevezett endogén depresszió ig tart. A depressziós aktivitása totálisan gátolt, hangulata nyomott, s egy sor testi kísérőtünet is van, mint a fáradtság, alvászavar, étvágytalanság, székrekedés, fejfájás, szívdobogás, keresztcsonti fájdalmak, a nőknél menstruációs zavarok, a testi funkciók legyengülése. A depresszióst erős lelkifurdalás gyötri, tele van szemrehányással önmaga felé, s állandóan jóvá akar tenni valamit. A depresszió szót a latin deprimo szóból vezetjük le, ami "elnyomást", "elfojtást" jelent. Mi az, amit elfojt: - Agresszió

Az Önmaga ellen irányított agresszió legnyilvánvalóbb kifejezési formáját az öngyilkosságban találja meg. Az öngyilkossági szándék esetében mindig annak kell, hogy utánanézek, kire is vonatkozik valójában a gyilkolási szándék.

Álmatlanság:

A nyugtalanság, félelem, bűntudat. Félelem, nyugtalanság, bűntudat. Félelem a szellemvilágtól.Az alvás egyedülálló fenomén. Mindnyájan tudunk aludni anélkül, hogy tanultuk volna, mégsem tudjuk, hogy ez hogyan történik. Bár életünk egyharmadát ebben a tudatállapotban töltjük el, szinte semmit sem tudunk az élet e területéről.Ébredés és alvás, nappali és álombeli tudatunk polaritások, amelyek kölcsönösen kompenzálják egymást. Az analógiában a napnak, a fénynek az ébredés, az élet, az aktivitás, míg az éjszakának a sötétség, a nyugalom, a tudattalan és a halál felel meg.

Aki álmatlanságban, jobban mondva elalvási zavarokban szenved, annak nehézségei vannak, illetve fél feladni tudatos kontrollját, s rábízni magam tudattalanjába. A ma embere aligha húz határvonalat nappal és éjszaka közé, gondolatait, tevékenységeit magával viszi az álom területére is.Az álmatlanságban szenvedőnek először meg kéne tanulnia tudatosan lezárni a napot, hogy teljességgel átadhassa magát az éjszakának és az éjszaka törvényeinek. Továbbá meg kellene tanulnia foglalkozni lelke tudattalan területeivel, hogy megtudhassa, mitől is fél annyira. Az álmatlanból hiányzik az önbizalom, az odaadás képessége. Az alvás és az orgazmus kis halál, amit az erős Én-identitással rendelkező emberek veszélyként élnek meg. A számolás ősidők óta bevált trükkje is csak azért eredményes, mert segít kikapcsolni az intellektust.

A túlzott alvásigény

 A kielégítő alvásmennyiség után, a nappaltól, az aktivitástól és teljesítménytől való félelmet jelenti. Menekülés a tudattalanba. A felébredés kis születésnek tekinthető.

Szenvedélybetegségek:

A szenvedélybetegek keresnek valamit, a keresésnek azonban idő előtt véget vetnek, s pót szinten ragadnak le. A keresésnek találáshoz s ez által megváltáshoz kellene vezetnie.Aki megáll az "úton", könnyen válhat szenvedélybeteggé.

Mindenfajta szenvedély beteggé tesz, ha nem látjuk át: a pénz, a hatalom, a hírnév, a tulajdon, a befolyás, a tudás, a szórakozás, az evés, az ivás, az aszkézis, a vallásos elképzelés, a kábítószerek. Mindezek jogosultak is lehetnek, ha a megismerés eszközei, de lehetnek szenvedélybetegség eszközei is, ha nem tudunk időben leválni róluk. A szenvedélybetegség az új tapasztalatok tól való félelem.

Falánkság: Az élet tanulás. Ha a "szellemi táplálékot" "anyagi táplálékkal" helyettesítjük, a bekebelezés csak a test terjedelmesedéséhez vezet. A szeretet önmagunk kinyitása és a bebocsátás - a falánk a szeretetet csak testében éli, tudatában nem képes erre. Szeretetre vágyik, de nem Én-határait nyitja meg, csak a száját, s mindent magába töm. Az eredmény a bánatháj.

Alkohol:

Az alkoholista konfliktusmentes, kerek világra vágyik. Az alkoholista nem hajlandó tudatosan belemenni az élet konfliktusokban, s azt munka árán feloldani. Elkábítja konfliktusait és problémáit, a pohárral a kezében.

Dohányzás:

A dohányzás a legszorosabb kapcsolatban áll a légutakkal és a tüdővel. A légzés mindenekelőtt a kommunikációval, a kontraktusokkal és a szabadsággal van kapcsolatban. A dohányzás e területek stimulálására és kielégítésére tett kísérlet. A cigaretta a valódi kommunikáció és a valódi szabadság pótléka.

                                             Betegség miértje.

Achilles-íngyulladás: gyulladása kialakulhat fokozatosan is, bármely trauma nélkül, vagy egy sérülés következményeképpen. Érzelmi túlfeszítettség, földhözragadtság
Ágybavizelés:
rettegés valakitől: Rettegés az egyik szülőtől (lehet karmikus emlékkép).
Agyrázkódás:
az eddigi út és a gondolkodás megtörése, irányváltás szükségességét jelzi.
Agyalapi mirigy Irányítóközpont (mások irányítanak).
Ájulás – Félelem. Erőt meghaladó feladat. Nem akarok tudomást venni a külvilágról, ez nekem már sok (védelem). El akarsz menekülni a világ és a problémák elől. Önvédelem.
Állkapocs problémái – Harag, neheztelés, bosszúvágy, agresszivitás. Ajakrák – Lenyelt sérelmek, mások hibáztatása.
Alhasi görcsök – Félelem, bizonytalanság.
Alacsony vérnyomás: Félsz a felelősségtől, nem mersz elmenni a végsőkig.
Alkar: cselekvőképesség
Alkoholizmus: vágy a konfliktusmentességre, barátságos kapcsolatokra. Talajvesztettség, értéktelenség tudata. Lelkiismeret-furdalás. Az Én elutasítása.
Allergia: Az allergén által szimbolizált tulajdonságot elutasítod. Pollenallergia esetén például a szexualitást, megtermékenyítést, szőr allergia esetén a kedveskedést, szeretetet nem tudod elfogadni, porallergia esetén pedig a tisztátalanságot. Félelem a hatalomról való lemondás tól. Kire vagyok allergiás? Teremtő elem mentálok fel nem ismerése.
Álmatlanság: nyugtalanság, félelem, bűntudat. Félelem, nyugtalanság, bűntudat. Félelem a szellemvilágtól.
Asztma: Az életben sok sérelmet nyeltél le, és egyszerre szeretnél megszabadulni tőlük, illetve többet szeretnél kapni. - szűkkeblű vagy, többet akarsz kapni, mint amennyit adni, a világ piszkosságok taszítása
Álmatlanság: Félsz a kiszolgáltatottságtól, a védtelenség től vagy a haláltól.
Álterhesség: vágy a tiszta anyaságra
Alvás-problémák: halál-kérdés.
Aranyér: határozatlanság, rugalmasság hiány. Múltból átmentett harag. Zavarok az elengedésben. Leterheltség, aggódás a határidők miatt.
Arc: nyíltság, önkifejezés, a leginkább magunkról beszélő rész
Arcideggörcs: állandóan maszkot hord, nem önmagát adja

Baleset, csonttörés: Nem a helyes úton jársz, túl merev vagy, változásra van szükséged. Magatehetetlenség, kitörni vágyás, agresszivitás.
Bal Oldalon megjelenő elváltozások: Az anyához fűződő érzelmi viszonyodat érdemes megvizsgálni. Jelképezi még az érzelmi oldalt és a múltatás.
Bélpanaszok: a szükségtelen elengedése félelemmel
Bélrendszer: ellenséges érzelmek, szükségtelen elengedése, illetve el nem engedése.
Boka: felemelkedés a földtől, elrugaszkodottság, mozgékonyság, irányváltoztatás képessége.
Bőr – Az egyéniség védőburka. Elfojtott harag. Fenyegetettség érzése. Érzelmi állapot visszatükröződése.
Bőrbetegség: Túlzottan zárkózott és kemény vagy. képtelen vagy gyengédségre és a nyíltságra. elfojtott harag
Bőrkeményedés: Merev nézetek, elképzelések
Bőrkérgesedés: Ez védőpáncél utal a védtelenség, veszélyeztetettség érzetre
Bőr Pigmenthiány  Vitiligo – Kötődés hiánya, kitaszítottság.
Gennyes vesegyulladás – Alacsony önértékelés, állandó kudarc, veszteség érzése.
néven szokták volt régebben nevezni az idülten lefolyó vesegyulladások azon eseteit, melyeknél vízkórság is jelentkezik.
Candida:Gombás megbetegedés – Szétszórtság, harag. Bizalmatlanság mások irányában, de közben vágyakozás az emberi kapcsolatokra.
Cellulit: Kötőszövet-gyulladás – Megrekedés gyermekkori traumákból. Ragaszkodás a múlt fájó emlékéhez. Rettegés az önállóságtól.

Cukorbetegség: Szeretethiány, nem tudod befogadni a szeretetet.
Visszafogottság, mély fájdalom, sóvárgás a múlt emlékei iránt. Pl. szép lehetett volna, ha.
Comb: az előrehaladáshoz, járáshoz szükséges erő
Csalánkiütés – titkos félelmek, a dolgok eltúlzása.
Csecsemőkori asztma – rettegés az élettől. Nem jó itt lenni.
Csecsemőmirigy – Az életveszélyes. Mindenki ellenem van.
Csípő – Döntő pillanatban az egyén fél lépni.
Csípőbántalmak: Félelem előrelépni. Több önbizalmat!
Csomók – Neheztelés, kudarcélmény, lelkifurdalás.
Csorgó orr – Elfojtott sírás, tehetetlenség érzet.
Csukló – Lendület és fesztelenség. Csontok: szilárdság
Csontdeformálódás: Rugalmatlanság
Csonttörés: merevséget jelez, a gyógyulási idő alatt változtatnod kell ezen. Lázadás a halalom ellen.
Csontvelőgyulladás – Harag, csalódás az életben. Támasznélküliség.

Égési sérülések: harag, gyűlölet, indulatok
Ekcéma: Ellentétek harca, érzelmi kitörések
Elfásultság: Elszigetelődés, elfojtott érzelmek
Elhízás: Boldogtalan vagy, úgy érzed, nem vagy fontos, kilátástalannak látod a jövőd. Esetleg a plusz kilók mögé próbálod elrejteni nőiességedet.
Emésztési probléma: Valamit nem tudsz megemészteni, lenyeled a mérged.

Érproblémák, bőrproblémák: szeretet áramoltatásának problémája.
Étvágy (nagy): biztonsági érzet hiánya, félelem.

Fájdalom: figyelemfelhívás, melyik szervet érinti, annak a területnek szimbolikus jelentését figyelembe véve
Farkasvakság: félelem a bizonytalanságtól, az ismeretlentől
Fej: irányítás, gondolkodás, racionalizmus
Fejfájás, migrén: Maximalista vagy, túlhajszolod magad. Nem tűröd a kritikát
Fekély: Lelki fájdalom önbizalomhiány
Felkar: erő a cselekvéshez
Fertőzés: Harag, bántalom, ingerültség
Ficam: harag, ellenállás
Fog: agresszió, vitalitás
Fogíny: ősbizalom
Fogfájás: Valamit nem teszel meg, pedig szeretnéd. Vitalitás hiánya
Fojtó érzés: szorongások
Foltokban hulló haj: szervzónák figyelembevételével jelez rendellenességet
Fülbetegségek: Nem akarsz meghallani valamit, nem figyelsz a belső hangodra.
Frigiditás, impotencia: Félelem az ismeretlentől, az odaadástól, az önkontroll elvesztésétől, a haláltól, a megnyílásról, és a sikertelenségtől.

Gerinc, hát: támaszt keresek, vagy túl sok a teher rajtad
Gerincproblémák: Az egyenesség, őszinteség, emberség jelképe.
Gerincferdülés: egyik feled túl hangsúlyos a másikkal szemben (lásd oldalak)
Görnyedtség: bizonytalanság, összehúzza magát, az élet csapásai alatt megtört
Gyomorfekély: elfojtja az agressziót.
Gyomorpanaszok: Túl sokat töprengsz, valamit nem tudsz elengedni.
Gyulladás: Nem tudsz feldolgozni egy problémát, mert félsz tőle.

Haj: szabadság, hatalom, saját terület határai, antenna, külső inger felvétel
Hajhullás, korpásodás: Új korszak kezdete, vagy a visszahúzódás jele.
Hányás: elutasítasz valamit; undor jele.
Hasmenés: nem tudod hasznosítani a tapasztalataidat, ezért azok csak átrohannak" rajtad.
Hasi panaszok: Egzisztenciális félelmekre utal.
Heg: egy lelki sérülés mély nyomot hagyott benned.
Herpesz: Undorodsz valamitől.
Hólyaggyulladás: Visszafojtod érzelmeid, pszichés nyomás alatt állsz.
Hordó-mellkas: felfújja magát, erősebbnek mutatja magát
Húgyhólyag: pszichés nyomás, érzelmi telítettség, "altesti sírás"
Jobb oldalon megjelenő elváltozások: Az apához fűződő érzelmi viszonyodat érdemes megvizsgálni. PL: Nap
-A R-G-Szaturnusz
Ínhüvelygyulladás: Nem engedsz utat cselekvőképességének.

Magas vérnyomás: Túl merev vagy, görcsölsz egy problémán, de nem tudod megoldani.
Májbetegségek: Túl dühös  vagy. méregtelenítés, felismerés, védelem a károsnak vélt dolgoktól, a tapasztalatok beépítése.

Nagyothallás: merev a saját környezetével szemben, lezárja magát
Női mell: anya-gyermek kapcsolat
Női szervek betegségei: Nem éled meg a nőiséged, elutasítod a szexualitást.
Nyaki problémák: Nincs összhangban az eszed és a szíved, mást súg az egyik, mint a másik.

Orrdugulás: Megakadályozza az érzelmeid áramlását.
Orrsövényferdülés: érzelmeid túlságosan egy oldalra hajlanak.
Orrvérzés: önfeláldozás. Igény a megbecsülésre. Mellőzöttség és el nem ismertség érzése. Esdeklés a szeretetért.
Oldalak: tested jobb oldala az ész és a racionalizmus, bal oldala a szív és az érzelmek jelzője. A fejeden ugyanez pont fordítva van.

Pajzsmirigy: Ha, alulműködik, félsz a változástól, ha túlműködik, sokat stresszelsz, és nincs határozott jövőképed.
Pikkelysömör: Túlzottan véded magad, félsz a sebezhetőségről.
Prosztata: férfias agresszió

Rákos daganat: Elfojtott harag, bánat
Rekedtes hang: ha csak a torkodból képzed a hangod, nem adod ki teljesen magad, titkolózol a környezeted előtt.
Reuma: Önmagad és kapcsolataidat nem tudod elfogadni.
Rövidlátás: bizonytalan vagy a jövődet illetően.

Száj: befogadás, kommunikáció, kapcsolat a külvilággal
Szédülés: Bizonytalan és ingatag vagy.
Székrekedés: nem szeretsz adni, ragaszkodás
Szembetegségek: Valamit nem akarsz meglátni. Ha rövidlátó vagy, akkor a jövőbeni dolgokat hárítod, távollátás esetén pedig az orrod előtt lévő dolgok felett hunysz szemet.

Tagolatlan beszéd: nem akarja, hogy megértsék,de lehet születési rendellenesség is!
Talp, kéz, tenyér: elkülönülés, különcség
Távollátás: nem akarod észrevenni az evidens dolgokat, elzárkózol attól, ami az orrod előtt van.
Térd: Az alázatot, befelé fordulást jelképezi.
Tériszony: Félsz a bukástól és a sikertelenségtől.
Testszőrzet fokozott növekedése: férfias jellegek megerősítése
Torokpanaszok: Nem tudod, nem mered kimondani, amit szeretnél, nem vállalod fel magad.
Trombózis: Szellemi fejlődésre van szükséged.
Túl egyenes a gerinc: túlzott magabiztosság látszata
Tüdő: szabadság, kapcsolat a külvilággal, kommunikáció, vitalitás
Tumor: Szeretethiány, nem tudod befogadni a szeretetet.
Tüdőbetegségek: Szomorú vagy, nem érzed magad elég szabadnak.

Vállpanaszok: túlterheltség
Vastagbél: sokat kritizálsz, aranyér problémák: Szorongásra, félelemre utal.
Vékonybél: tudatos analízis
Vérszegénység: passzivitás, bizonyos életenergiát nem vagy hajlandó felvenni, beépíteni a mindennapjaidba
Vesebetegség: Félelemre utal, jelképezi az emberi és párkapcsolatokat. (jobb vese férfival kapcsolatos ügy, bal vese; nővel kapcsolatos ügy)
Vesekő: a párkapcsolatodban nincs elég energia, lelkesedés
Viszketés: ingerlékenység jele, a vakarással keresgéled, mi az, ami ingerel.
Visszér: Rugalmatlan, merev, zárkózott vagy.

Ha, most nem foglalkozik az egészségével később sok időt,pénzt kell fordítani a betegségére!

Jó egészséget és hosszú boldog életet kívánok minden kedves olvasónak.

Remélem sokat segítek,hogy egészségesen éljen mindenki.

Köszönöm,hogy elolvasta

Ha,tetszik ossza meg a Facebookon.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.